Aranykor vége


Advertisements

Posted on 2011/10/04, in zeitgeist, korszellem, emberiség and tagged , . Bookmark the permalink. 2 hozzászólás.

  1. A kommunisták a II. világháború előtt gyakran hivatkoztak arra, hogy mivel az erőforrások felosztása már megtörtént, ezért a tömegek nyomorának egyetlen megoldása az erőforrások újraelosztása. Teller Ede erre vonatkozóan azt írja, hogy ez a világnézet nem számolt a tudományos – műszaki fejlődés társadalomra kifejtett hatásával. Hasonlóképpen, amikor ma a válság megoldásaként a fogyasztás kényszerű csökkentéséről beszélnek, nem veszik számításba azokat a változásokat, amelyeket az ember a természet átalakítására irányuló készségeiben, akárcsak az elkövetkező 30 – 50 évben el fog érni. A ma olyan rettenetesnek tűnő nyersanyag- és energiaválság például ugyanúgy megoldódhat, ahogy a fára mint nyersanyagra és energiahordozóra épülő ipar is talált új nyersanyagokat és energiahordozókat, amikor a fakészletek már kimerültek. Ha semmi más eredményt nem érnének el, mint a jelenleginél olcsóbb és hatékonyabb napelemek kifejlesztését, már az is kedvezőbb életkilátásokat sejtetne az emberiség számára, az a pillanat pedig, amikor a robotika eljut arra a szintre, amin a gépek alkalmassá válnak a ma még emberekkel végeztetett ipari és szolgáltató tevékenységek elvégzésére, a gazdaság szerkezetét alapjaiban fogja átalakítani. Egyetlen példa, hogy a fizikai munkafolyamatok összességének gépesítése, a nyersanyagokat és az energiát csaknem ingyenessé fogja tenni, ha párosul a természetből túlkínálati mennyiségben kinyerhető nyersanyag- és energiatípusok megtalálásával, illetve a jelenlegi nyersanyag- és energiatípusok hatékonyabb termelési és felhasználási módjainak megtalálásával. Ebben az esetben ugyanis a nyersanyag és az energia előállítása elhanyagolható munkaköltséggel jár majd, akárcsak a teljes ipari termelés, beleértve a nyersanyag és energia előállítást végző gépek előállítását is. A robotizált világ munkaköltsége kizárólag a szellemi munka költsége lesz, amely szellemi munka azonban gyakran hosszú időn át és párhuzamosan sok példányban használható terveket hoz létre. (A designereket megfizethetik kiemelkedően, a design költsége egy termékben mégis elhanyagolható marad, ha az adott terméket tömegesen gyártják.)

    Az pedig rendkívül félrevezető, ha a múlt emberét mint a természettel harmóniában élőt mutatjuk be. A valóság az, hogy a múlt embere, ha életformáját a megszokottsága folytán természetesnek is vette, aligha vált boldoggá a betegségektől, az éhezéstől és a fagyoskodástól, viszont bizonyíthatóan voltak olyan „fényűző” törekvései, mint a szórakozás, ami jelenleg a szórakoztatóelektronikai és szórakoztató ipar alapja. Nem szükséges visszatekinteni a 10000 vagy 1000 évvel ezelőtti társadalmi viszonyokra, elég ha megkérdezzük azokat az öregeket, akik a 80 évvel ezelőtti parasztgazdaságokban éltek, s meglepően hasonló történeteket kapunk az adott hely és kor embertelenségeiről: „Már öt évesen sírva dagasztottam a kenyeret.”, „Anyám egy bögre zsírért kapált hajnaltól estig.”, „Kilenc évesen szolgáló voltam a görög papoknál.”, „A húgom meghalt szamárköhögésben.”, stb. Ez volna az a tudomány és technológiák nélküli világ, amibe az embereket visszavezetnék? A modern civilizáció válságban van, de sohasem jött volna létre, ha az emberek nem keresték volna minden korban az egyre nagyobb jólétet, amit persze a felvilágosodás giccsembereitől a kommersz akciófilmek fogyasztóiig sokan használtak kártékonyan. A válság megoldása nem a civilizáció lerombolásában rejlik, hanem részint a jólétet biztosító természettudományos – műszaki eredmények elérésében, részint pedig a pszichológia és az oktatás megreformálásában, amely alkalmassá tehetné arra, hogy az embereket egészséges viselkedési stratégiákra tanítsa.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s