Tojás kódok


szerző: Grundaktív blog

– Kedves tojást vegyünk vagy gonosz tojást?

Akkor már legalább öt másodperce álltunk a Teszkó tojásospolca előtt, hosszabb ideje, mint ameddig egy férfi képes szó nélkül nézni a különféle színű és kiszerelésű tojáscsomagokat. Éreztem, hogy meg kell szólalnom.

– Melyik a kedves? – kérdezett vissza Gergo.

– Az ott például már egy kicsit kedvesebb – mutattam egy tízdarabos mélyalmos tojásra, 399 forintért.

– És melyik a gonosz?

– Például ezek itt (329.-), vagy azok a töpszlik ott (219.-).

– Aha. Akkor vigyük a kedveset.

Na de hogy honnan lehet tudni, hogy melyik a kedves és melyik a gonosz? Az Európai Unióban 2004 óta kötelező minden tojáson jelölni néhány információt, például az országot, ahonnan származik, a baromfitelep egyedi kódját, és azt, hogy milyen körülmények közt tartották a tyúkot, amiből kigördült. Nekünk, hétköznapi fogyasztónak az utóbbi információ a legfontosabb. Ezt a tojáson fellelhető kódsor legelső számjegyéből tudjuk kideríteni.

A 3-as kód jelöli a ketreces tartást, vagyis, hogy a szájbarágós retorikánál maradjunk, a gonosz tojásokat. Azok a tyúkok, amik 3-as tojásokat tojnak, gyakorlatilag állatkínzásnak vannak kitéve. Apró ketrecekben nyomorognak, ahol nem tudnak különösebben mozogni, szárnycsapkodni, fészket rakni, porban fetrengeni – azaz semmi olyasmit, amit amúgy ösztönösen tennének. Ez komoly stresszt eredményez, ami, a temérdek antibiotikummal együtt, a tojásokban is visszaköszön. Rossz a tyúknak, rossz nekünk, persze nyilván a legolcsóbb megoldás. (Ezt egyébként 2012-től be is tiltják az unióban, de egy alternatív ketreces tartást továbbra is engedélyeznek, pedig az sem lesz sokkal jobb a tyúkoknak.)

A 2-es kód jelöli az alternatív, istállós vagy mélyalmos tartást. Ezeknek a tyúkoknak sincs éppen arany életük, de legalább egy kicsit több mozgásterük van. Istállószerű térben élnek, ahol vagy van természetes fény, vagy nincs. Van ülőrúdjuk, tudnak porfürdőzni, kicsit szaladgálni, csapkodni – kielégülnek az ösztönök, rögtön jobban érzik magukat, ami plusz egy pont a tojásuknak is. Talán ezt tekinthetjük az átlagember számára még épp megfizethető kategóriának.

Az 1-es kódú tojások felmenői testesítik meg a tanyasi modellt. Ezek a szabad tartásban nevelt csirkék, amik nagyjából olyan körülmények között élnek, mint régen a nagyszüleink udvarában a tyúkok. Kimehetnek az udvarra, rohangálhatnak a fűben, van saját szabad terük, fészkük, és így tovább. Ennek megfelelő persze a tojások ára is.

A 0-val kezdődő kód ökológiai tartásból származó tojást, vagyis biotojást jelöl. Nekünk gyakorlatilag megfizethetetlen.

Érdemes arra is odafigyelni, hogy egy csomó megnevezés nincs jogilag szabályozva. Klasszikus példa a “farm tojás”, amit a legelvetemültebb ketreces baromfitartó is feltüntethet a csomagoláson, nem követ el szabálysértést. És akkor arról a kedvesen mosolygó bagázsról még nem is esett szó, akik a Lehel piacon Termelői tojás jelige alatt adják a ketreces tojást. Satöbbi, satöbbi. Ne felejtsétek el mindig a kódot keresni, és ésszel válogatni: nem csak az állatkínzásról van szó, de arról is, hogy milyen maradványok végzik a tápcsatornátokban.

A tyúk fizeti meg a tojás árát

free counters

Advertisements

Posted on 2011/09/26, in zeitgeist, korszellem, emberiség and tagged , , , , , , , . Bookmark the permalink. Hozzászólás.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: